Az 1910-es �vtized elej�n – a k�t Balk�n-h�bor�ra is tekintettel – a k�t szemben�ll� katonai t�mbre szakadt eur�pai nagyhatalmak lakoss�ga val�s�gos k�mhiszt�ri�t �lt �t. �gy volt ez az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban is, ahol a h�rszerz�s-k�melh�r�t�s �lland� harca k�l�n�sen elevenn� v�lt. Ennek sor�n bombak�nt robbant az a szenz�ci�s h�r, hogy az �ngyilkoss�got elk�vetett Alfred Redl, az egyik legmagasabb rang� �s beoszt�s� vez�rkari tiszt is az �rul�k, a saj�t katonai titkokat idegen hadvezet�snek kiszolg�ltat�k k�z� tartozott. A k�vetkez� esztend�ben, a Nagy H�bor�ban a szerb �s az orosz arcvonalon elszenvedett v�ratlan kezdeti veres�geket a k�zv�lem�ny azonnal az � �rul�s�nak tulajdon�totta. A vil�gh�bor�v� sz�lesedett fegyveres k�zdelem v�gs� kudarc�t sokan szint�n az � �rul�s�val kapcsolt�k �s kapcsolj�k �ssze – m�ig. A neves magyar politika- �s hadt�rt�n�sz, e korszak sz�mos fontos t�rt�n�s�nek j�l ismert kutat�ja �s k�zread�ja, ez�ttal els�k�nt l�p t�l a fant�ziad�s sajt�k�zl�seken �s a m�v�szi szabads�gban fogant sz�p�r�i alkot�sokon. A t�rt�nelmi h�s�ghez ragaszkodva, az egykor j�l elz�rt, �ltala fellelt �s feldolgozott b�csi lev�lt�ri iratok alapj�n j�rja k�r�l azt a k�rd�st, val�ban „�rul�” vagy m�s ok miatti „�ldozat” v�lt-e meg h�rom ember�lt�vel ezel�tt, v�ratlanul, sikerei cs�cs�hoz k�zel, az �let�t�l. A fennmaradt r�gi forr�sok mai vallat�sa nem megk�sett, �nc�l� vizsg�lat, hanem a k�s�i ut�dok sz�m�ra is �rdekfesz�t�, tanuls�gos olvasm�ny