Lk Gbor: A moldvai csngk
hadak-utja 2008.05.20. 16:05
A csngk kapcsolatai az erdlyi magyarsggal Lk Gbor els kiemelked monogrfija 1936-ban jelent, amelynek msodik kiadsa immr tbb mint hat vtizede vrat magra. Lk e korai munkjnak javtott s mutatkkal bvtett msodik kiadsa mind trtnettudomnyi, mind pedig nprajzi-folklorisztikai szempontbl nagyon rgi hinyt ptol.
Romniai tanulmnytjt Gyrffy Istvn, Kodly Zoltn s Lajtha Lszl tmogatta, k voltak azok, akik a moldvai magyarsg krben vgzett gyjtmunkra sztnztk. Lk tbb mint ht hnapot tlttt klnbz moldvai falvakban 1932-1933-ban. Egyszemlyes moldvai vllalkozsnak eredmnyei risi jelentsgek nemcsak a Moldva-kutatsban, hanem ltalban a trtneti s trsadalomtudomnyi mdszertan terletn is.
A ktet els rszben a fogalmi tisztzs mellett Moldva kzpkori npisg- s teleplstrtnett, valamint trtneti mondit dolgozta fel kimert tudomnyos alapossggal. A monogrfia msodik rszben (A moldvai magyarsg kultrjnak kettssge s erdlyi kapcsolatai) Lk a moldvai magyarsg trtneti rtegzdsben s kulturlis sajtossgaiban eladdig ismeretlen sszefggseket mutatott ki a kvetkez alfejezetekben: A) Nyelvjrs: a) Hangtani jelensgek, b) Szkszlet; B) Folklr; C) Zenefolklr; D) Dsztmvszet; E) Viselet; F) Laks; G) Gazdlkods.
Lk kpes volt a klnbz trsadalomtudomnyokban szerzett jrtassga s az sszehasonlt mdszer lland alkalmazsval a moldvai magyarok s a moldvai szkelyek kultrjnak klnvlasztsra (telepls- s mveldstrtneti alapokon, nyelvjrstani, folklr s trgyi nprajzi jegyek alapjn), tovbb az essorban Moldva szaki rszn megtelepedett csngk s a szamosvlgyi magyarsg kulturlis rokonsgnak kimutatsra. A trkpmellkleteit levltri forrsok s katonai trkpek alapjn lltotta ssze. A ktet vgn tallhat sszelltsban Lk termszetfldrajzi-regionlis csoportostsban kzlte a trtneti forrsokban s feldolgozsokban szerepl sszes moldvai magyar teleplst s a rjuk vonatkoz irodalmat kritikai rtkelskkel egytt.
|