Szívből köszöntelek Benneteket itt, a honszerző Árpád nagyfejedelem és nagyszerű utódainak emlékműve, ha úgy tetszik Nemzeti oltára előtt. 1798-ban, amikor Bonaparte Napóleon hadseregével Egyiptomba vonult, látva katonáin a sivatag nyomasztó hatását, a hírneves piramisok elé lovagolva így szólt hozzájuk: „Katonák! Negyven évszázad tekint le reátok ! Úgy küzdjetek, úgy becsüljétek meg magatokat!”

Képletesen és jelképesen itt és most, Hőseink emlékműve előtt, tizenegy évszázad tekint le a Magyar Gárdára, ezért érezzük át mindannyian jeles és dicső őseink üzenetét, fogadjuk meg elődeink véráldozatainak parancsát: a Hazáért mindent kockáztathatunk, de a Hazát kockáztatni soha, senkinek nem szabad !

Napjainkban a mi országunk fizikai és szellemi sivatagosodása felgyorsult. Lassan mindent elborít a mocsok, a szemét, tombol a testi és szellemi magyarirtás. Több, mint hatvan esztendeje arra akarnak rávenni, rászorítani bennünket, hogy tagadjuk meg nemzetünket, utáljuk meg saját országunkat, veszni hagyjuk ősi javainkat, s feledjük nagy és dicső múltunkat. De még inkább arra: alattomosan, fondorlatosan, jellemtelenül, de főleg gyáván forduljunk egymás ellen.

De ne feledjék, ne feledjétek ! Minden hatalom titka abban áll: tudni, hogy mások még gyávábbak, mint a hatalomban lévők. A hatalom mai urai pedig nagyon gyávák. De gróf Széchenyi István jövendölése be fog következni: „Titeket gyávák, felejteni vagy utálattal fog nevezni Hunnia, mely csak akkor lesz magas és dicső, ha ti, gyávák nem vagytok többé!” A bátrak serege vonult fel itt, sugárzó arcokkal, tiszta tekintetekkel, elszántan, öntudattal, méltósággal, de tettre készen.

Mert igenis támadni kell a bűnt, a gonoszságot, a rosszat, a csúfot, s oltalmazni az értékeset, a szépet és a jót. A magyar nyelvben a támad szó eredeti értelme ugyan nem a harc, hanem: a védelmébe vesz, maradandóvá tesz. Gondoljunk csak a feltámadás szavunk igazi jelentésére. Tennünk kell, cselekednünk kell. Nem nézhetjük tétlenül, hogy elvették országunkat, elorozták javainkat, megrontották egészsé- günket, elbutították gyermekeinket, fiatalságunkat. Nem tűrhetjük tovább, hogy gúnyt űznek a demokráciából. Mert mi a demokrácia valójában?

Ha a kormányt, vérontás nélkül, szavazás útján meg lehet dönteni. De hiába volt a március 9.-i siker, semmi sem változott. Az üdvös tanítást méltatlan ajkakról kellett hallanunk (Gr. Apponyi Albert). Pedig nincs nagyobb vétek, mint vezetni akarni hozzávaló hívatás nélkül (Gr. Széchenyi István).
Felmerül a kérdés: szükség van-e a Magyar Gárdára ? Az a kérdés persze nem merülhet fel, hogy szükség van-e a felfegyverzett In-Kal és Krav Maga magánhadseregekre.

A Gárdára igenis nagy szükség van. Közösségi társadalom csak alulról felépített lehet, amelynek tagjai vallják a nemzethez tartozást. Mi a nemzet? Cselekvésben és nyelvben megnyilvánuló szellemi közösség, amelynek tagjait összeköti az azonos fajta, a közös eredettudat, az azonos nyelv, az azonos hit, az azonos erkölcs és jog, az azonos földterület, az érdekek azonossága és legfőképpen az azonos múlt, őseink sírjaival együtt.

A Haza birtoklása azonban a magyarság számára az elmúlt 88 évben vitatottá vált, „szent vetéseinkben dúl az idegen fajta hitvány söpredék” (Sajó Sándor), termőföldünk másnak terem. Válaszoljatok hát gróf Wass Albertnek: „Hát magyar földön már nem maradt ma- gyar, ki ráncba szedné ezt az ősi portán tobzódó sok-száz idegent?”

A válasz itt sorakozik előttünk. Gárdisták! Ne kössetek szorosbarátságot olyanokkal, akik nem tartoznak közétek, mert az erőset is meg és felőrli a sok féreg. Ha pedig egy hűtlen eltávozik, adjunk igazat Szent Pálnak s mondjuk: hadd távozzon. (1 Kor.) S történjen majd bármi, ne hagyjátok az egyenruhát, ha a Gárda nevét magatokra vettétek, de az öltözetet már nem viselitek, akkor hiába vettétek magatokra a nevet.

Fogadjunk szót Illyés Gyulának s tanú és elismerés nélkül is legyünk mindíg hazafiak, de véssünk az agyunkba és szívünkbe vitéz Somogyváry Gyula sorait is:

"Szűz Anya kertje nem vész el soha,
idők járása bármily mostoha!
próbálja fagy vagy ellenség dühe
rozsdátlan pánt a Kárpátok gyűrűje!
S ha porba sújt is bármi földi átok,
az égi szem vigyázva néz reátok."

Ehhez adjon az Isten! Szebb jövőt!

(A beszéd március 29-én hangzott el a Hősök terén tartott III. Gárda avatáson)

Magyargárda.hu