Dr. Bakay Kornél beszéde a Gárda avatásán
hadak-utja 2008.04.19. 12:38
Tisztelt öntudatra ébredt Magyarok!
Egy olyan magyar históriás áll most Önök előtt, aki tudatosan és elszántan vállalja nemzete szellemi védelmét. Erre tette fel az életét, ezt igyekezett szolgálni az elmúlt félévszázad alatt.
Kedves Gárdisták!
Szívből köszöntelek Benneteket itt, a honszerző Árpád nagyfejedelem és nagyszerű utódainak emlékműve, ha úgy tetszik Nemzeti oltára előtt. 1798-ban, amikor Bonaparte Napóleon hadseregével Egyiptomba vonult, látva katonáin a sivatag nyomasztó hatását, a hírneves piramisok elé lovagolva így szólt hozzájuk: „Katonák! Negyven évszázad tekint le reátok ! Úgy küzdjetek, úgy becsüljétek meg magatokat!”
Képletesen és jelképesen itt és most, Hőseink emlékműve előtt, tizenegy évszázad tekint le a Magyar Gárdára, ezért érezzük át mindannyian jeles és dicső őseink üzenetét, fogadjuk meg elődeink véráldozatainak parancsát: a Hazáért mindent kockáztathatunk, de a Hazát kockáztatni soha, senkinek nem szabad !
Napjainkban a mi országunk fizikai és szellemi sivatagosodása felgyorsult. Lassan mindent elborít a mocsok, a szemét, tombol a testi és szellemi magyarirtás. Több, mint hatvan esztendeje arra akarnak rávenni, rászorítani bennünket, hogy tagadjuk meg nemzetünket, utáljuk meg saját országunkat, veszni hagyjuk ősi javainkat, s feledjük nagy és dicső múltunkat. De még inkább arra: alattomosan, fondorlatosan, jellemtelenül, de főleg gyáván forduljunk egymás ellen.
De ne feledjék, ne feledjétek ! Minden hatalom titka abban áll: tudni, hogy mások még gyávábbak, mint a hatalomban lévők. A hatalom mai urai pedig nagyon gyávák. De gróf Széchenyi István jövendölése be fog következni: „Titeket gyávák, felejteni vagy utálattal fog nevezni Hunnia, mely csak akkor lesz magas és dicső, ha ti, gyávák nem vagytok többé!” A bátrak serege vonult fel itt, sugárzó arcokkal, tiszta tekintetekkel, elszántan, öntudattal, méltósággal, de tettre készen.
Mert igenis támadni kell a bűnt, a gonoszságot, a rosszat, a csúfot, s oltalmazni az értékeset, a szépet és a jót. A magyar nyelvben a támad szó eredeti értelme ugyan nem a harc, hanem: a védelmébe vesz, maradandóvá tesz. Gondoljunk csak a feltámadás szavunk igazi jelentésére. Tennünk kell, cselekednünk kell. Nem nézhetjük tétlenül, hogy elvették országunkat, elorozták javainkat, megrontották egészsé- günket, elbutították gyermekeinket, fiatalságunkat. Nem tűrhetjük tovább, hogy gúnyt űznek a demokráciából. Mert mi a demokrácia valójában?
Ha a kormányt, vérontás nélkül, szavazás útján meg lehet dönteni. De hiába volt a március 9.-i siker, semmi sem változott. Az üdvös tanítást méltatlan ajkakról kellett hallanunk (Gr. Apponyi Albert). Pedig nincs nagyobb vétek, mint vezetni akarni hozzávaló hívatás nélkül (Gr. Széchenyi István).
Felmerül a kérdés: szükség van-e a Magyar Gárdára ? Az a kérdés persze nem merülhet fel, hogy szükség van-e a felfegyverzett In-Kal és Krav Maga magánhadseregekre.
A Gárdára igenis nagy szükség van. Közösségi társadalom csak alulról felépített lehet, amelynek tagjai vallják a nemzethez tartozást. Mi a nemzet? Cselekvésben és nyelvben megnyilvánuló szellemi közösség, amelynek tagjait összeköti az azonos fajta, a közös eredettudat, az azonos nyelv, az azonos hit, az azonos erkölcs és jog, az azonos földterület, az érdekek azonossága és legfőképpen az azonos múlt, őseink sírjaival együtt.
A Haza birtoklása azonban a magyarság számára az elmúlt 88 évben vitatottá vált, „szent vetéseinkben dúl az idegen fajta hitvány söpredék” (Sajó Sándor), termőföldünk másnak terem. Válaszoljatok hát gróf Wass Albertnek: „Hát magyar földön már nem maradt ma- gyar, ki ráncba szedné ezt az ősi portán tobzódó sok-száz idegent?”
A válasz itt sorakozik előttünk. Gárdisták! Ne kössetek szorosbarátságot olyanokkal, akik nem tartoznak közétek, mert az erőset is meg és felőrli a sok féreg. Ha pedig egy hűtlen eltávozik, adjunk igazat Szent Pálnak s mondjuk: hadd távozzon. (1 Kor.) S történjen majd bármi, ne hagyjátok az egyenruhát, ha a Gárda nevét magatokra vettétek, de az öltözetet már nem viselitek, akkor hiába vettétek magatokra a nevet.
Fogadjunk szót Illyés Gyulának s tanú és elismerés nélkül is legyünk mindíg hazafiak, de véssünk az agyunkba és szívünkbe vitéz Somogyváry Gyula sorait is:
"Szűz Anya kertje nem vész el soha,
idők járása bármily mostoha!
próbálja fagy vagy ellenség dühe
rozsdátlan pánt a Kárpátok gyűrűje!
S ha porba sújt is bármi földi átok,
az égi szem vigyázva néz reátok."
Ehhez adjon az Isten! Szebb jövőt!
(A beszéd március 29-én hangzott el a Hősök terén tartott III. Gárda avatáson)
Magyargárda.hu
|