Néhány éve még meg lehetett volna menteni, hamarosan azonban lebontják a Pécsi Egyházmegyei Tevelhez tartozó Kovácsi katolikus templomát. Az épület sorsa másfél hete pecsételődött meg, amikor egyszerűen kidőlt a fal az egykori oltár mögül.
Kovácsiban ma már csak néhány család él. Az 1928-ig önálló település lakóinak többsége a háború előtt katolikus vallású német volt, az 1945 utáni kitelepítések után pedig felvidéki magyar és bukovinai székely családok költöztek be a helyükre. Mivel a közigazgatási központ messze van, ezért a népesség jó része elvándorolt, és így – miként azt a polgármester is megerősítette – nincs adakozó, aki a romos templomon pénzzel tudna segíteni. Jelenleg egy másik templom, illetve egy kis kápolna áll a katolikus hívek rendelkezésére a településen.

A hetvenes évek közepe óta használaton kívüli templom állaga folyamatosan romlott, ismeretlenek kifosztották, s végül – menteni, ami menthető – kiemelték harangját, és levették róla a keresztet is. Az 1802-ben épült, majd 1873-ban felújított templomot tavasszal lebontják. A falu lakói 2003-ban ugyan segítségért folyamodtak a Belügyminisztériumhoz, de forráshiány miatt elutasították kérésüket. A falut felkereste a pécsi püspök is, de pénzt az egyházmegye sem tudott adni a felújításra. Tavaly ősszel előbb a templom teteje szakadt be, a nyíláson át beeső csapadék pedig átáztatta a falakat, s ez okozta, hogy másfél héttel ezelőtt kidőlt a hátsó rész. Az épület környéke jelenleg le van zárva, mivel életveszélyes a romok közelébe menni. A majdani bontási anyagra már van jelentkező, de a helyiek szeretnének belőle egy emlékművet állítani a több mint két évszázadon át álló templomnak.

A Magyar Kurír megkereste a pécsi Püspökség sajtóreferensét, Fazekas Orsolyát, aki elmondta: még körülbelül 60-70 nagyon rossz állapotú templom van az egyházmegyében. A hívek, ahol tudnak, segítenek a templomok megmentésében. Tavaly például a hívek adományaiból Belvárdgyulán új templom épült, mivel a régi, XVII. századbeli templom igen rossz állapotban volt, s 2006 májusában összedőlt. Az új épület szentelésére 2007 decemberében került sor. Építési költsége ugyan milliókra rúgott, de a helyiek komoly összeggel segítették felépülését, valamint tevőlegesen is közreműködtek a romeltakarításban és az építkezésben. A sajtóreferens szerint a katolikus hívek mozgósíthatók ilyen kérdésekben, a hajlandóság is megvan, de ahol kevesen élnek, ott az esély is kevesebb egy-egy régi templom felújítására.

Akár 500 éves templomok is árválkodnak

Templomot egy gyülekezet épít és tart is fenn. Ha kihal a település lakossága, értelemszerűen a templomot sincs ki gondozza. Ez a folyamat különösen jellemző Baranyában, de Erdély szerte is. Az elszakított területeken se jobb a helyzet: Erdélyben rengeteg több száz, akár 400-500 éves magyar templom is áll üresen, romosan. Itt viszont külön fájó az is, hogy a település magyarjai is kihaltak, és ezért árválkodik az Istenházuk. Természetesen az ortodox templomok, bazilikák viszont gomba módra szaporodnak.

(Magyar Kurír és Szent Korona Rádió)