Mi az alkotmány?
Politikai megközelítésben az alkotmány a társadalom és a közhatalom viszonyát határozza meg.
Jogi megközelítésben az alkotmány a legmagasabb szintű jogi norma
Filozófiai megközelítésben az alkotmány egy nép karakterének jogi tükre.
A magyar történeti alkotmány 1000 éves jogalkotásunk legfontosabb jogszabályait tartalmazza a hozzájuk kötődő történelmi és kulturális háttérrel, összegezve mindazt az államszervezési és államigazgatási tapasztalatot, mely a Vérszerződés megkötése óta szabályozza a magyar társadalom életét.
A jelenleg hatályos alkotmányunk kartális alkotmány. A törvényszöveg tanusága szerint a törvény alkotók sem tekintették véglegesnek, ideiglenes jelleggel került megalkotásra.
Ma alapkérdés, hogy hatályos (ideiglenes) alkotmányunk vajon számonkérhető, átlátható politikai közéletet teremt-e? Gátat tud-e szabni gazdasági kiszolgáltatottságunknak? Képes-e választ adni népességünk kóros fogyatkozására?
És végül: az 1949-es sztálinista keretbe bemásolt, külföldi mintákból fordított és többször módosított szöveg mennyire tekinthető történelmi örökségünknek? Mennyire sajátunk?

Miért kell a történelmi alkotmányunkon alapuló új alkotmánynak felváltania a jelenleg hatályos alkotmányt?
• mert ezt írja elő a jelenlegi alkotmány, amely az Országgyűlés első és legfontosabb feladatának azt tartja, hogy alkossa meg az ország végleges alkotmányát
• mert az elmúlt zivataros évszázadokban bebizonyosodott, hogy történelmi alkotmányosságunk olyan közjogi környezetet teremt, amely még a legbrutálisabb hódító-gyarmatosító törekvéseket is gátolni képes
• mert a jelenlegi alkotmány és az arra épülő jogrend ma nem tudja biztosítani a demokratikus működés alapjait, mivel megkérdőjelezhetetlenné (és így lehetővé) teszi a csaláson vagy hazugságon alapuló, céljaiban és módszereiben ember- és nemzetellenes, diktatórikus hatalomgyakorlást
• mert helyre kell állatunk nemzetünk szétvert szakrális alapját visszaszorítva az egyéni önzést és gátlástalanságot, felszámolva a médiákon keresztül fenntartott és támogatott hazugságot
• mert a Szent Koronán keresztül szerves fejlődés révén kialakult, a világon egyedülálló minimum ezer éves alapokra lehet visszavezetni államiságunkat és jogrendünket
• mert elvei által kizárhatjuk a jogszerű, de erkölcstelen hatalomgyakorlás lehetőségét, a négyévenkénti választásokat zsákmányszerzési, következmény nélküli rablási lehetőségként tekintő politikai "elit" uralmát
• mert a történelmi alkotmány minden szempontból modern és rugalmas kereteket ad a jogrend kialakítására és az állam szervezésre, mint azt Nagy-Britannia példája is mutatja
• mert a jelenlegi alkotmány nem ad garanciákat a nemzet gazdasági önvédelmére, saját érdekei kifejezésére, a nemzet tagjainak egymás iránti szolidaritására.
• mert a parlamentáris demokrácia az egész világon kiüresedett hatalomgyakorlási technikává vált, és új, a szereteten és a szolidaritáson alapuló eszmék szükségesek a tisztességes társadalmi fejlődés érdekében, melyhez mintát ad a magyar történelmi alkotmány
• mert a szellemi életben mindenkit megillet a szabadság joga, a szociális kapcsolatokban az emberek egyenlősége elvének kell érvényesülnie, és a gazdaságban korlátozni kell a nemzetek erőforrásait elszivattyúzó nemzetek feletti pénztőke uralmát, a testvériség, a tisztességes létfeltételek eszméjének erősítése által
• mert biztos szellemi alapok, önazonosság (kik vagyunk, mi a küldetésünk a világban, melyek nemzeti, távlati céljaink), erkölcsi, etikai újjászületés nélkül nemzetünk nem emelkedhet.

Melyek történeti alkotmányosságunk legfőbb értékei?
A Szent Korona mint szimbólum egyrészt a szuverén és független magyar államot, másrészt a magyar állampolgárok összességét jelenti. A magyar történelmi alkotmány olyan szerves fejlődés során kialakult joganyag, amely Magyarországnak a Szent Korona tanban gyökerező, alap- és sarkalatos törvényeit öleli fel. Főbb alapelvei:
• önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalmának elve: hatalmat csak a választott vezető és a mindenkori magyar nemzet együttesen gyakorolhat. Az államhatalom összességét és teljességét kifejező jogok a Szent Koronát illetik, a Szent Korona a magyar államhatalom alanya. A választott vezető a nemzettől független hatalommal nem rendelkezik, tehát alkotmányellenes a nép kizárásával, vagy a nép ellenében történő kormányzati gyakorlat.
• hatalomátruházás elve: a nemzet és a nevében hatalmat gyakorlók elismerik a Szent Korona szuverenitását, a hatalom forrásának tekintik. Minden hatalom csakis addig legitim, ameddig a nemzet hosszútávú fennmaradásának és gyarapodásának érdekeit szolgálja.
• az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás jogának elve: a magyar nemzetnek az 1222-ben kelt Aranybulla (sőt a Vérszerződés óta) joga van az alkotmányellenes (diktatórikus) hatalom ellen fellepni, függetlenül attól, hogy a Habsburgok az Aranybulla 31. cikkelyét nem ismerték el alkotmányos jognak.. A népnek nemcsak joga, hanem kötelessége is az alkotmányellenes hatalommal szembeszállni. – IUS RESISTENDI ÉT CONTRADICENDI
• az állami és a nemzeti függetlenség elve
• a Szent Korona-tagság mellérendeltségének elve: minden magyar állampolgár összessége a Szent Korona tagja, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel.
• népcsoportok egyenjogúságának elve
• önkormányzatiság elve: az önkormányzatiság nem az országos politikai oligarchia decentralizálása, hanem valódi és teljes önkormányzatiság annak minden törvényi és anyagi feltételeivel, hűen a magyar hagyományokhoz. Az önkormányzatiság nemcsak területi, hanem érdekképviseleti is, amelynek testületei részt vesznek az országos és a helyi döntéshozatalban és végrehajtásban.
• „törvénysértés jogot nem alapít” elve: önkényuralmi időket követően – például 1687-ben, 1791-ben vagy 1867-ben – országgyűlési döntéssel, törvénnyel érvénytelenítették az önkény jogalkotását.
• ősiség elve: A nemzet fennmaradásához szükséges föld, természeti kincsek (víz, ásványi anyagok, energiahordozók) felett a tulajdonjog korlátozott , mert e javak a Szent Korona védelme alá tartoznak, a nemzet hosszú távú céljait szolgálják.

Mit jelent a jogfolytonosság elve?
Az alkotmányos hatalom jogfolytonossága töretlen volt 1944. március 19-ig, a német megszállás kezdetéig. Minden hatalom szerves folytatása volt az előzőnek, elismerve és megerősítve a magyar történeti alkotmányt. Közjogi értelemben az azóta eltelt időszak alkotmányellenes, mert történelmi alkotmányunkkal ellenkezik. A jogfolytonosság helyreállítása: saját történelmi örökségünk visszavétele. A jogfolytonos alkotmányos hatalom az ezen időszak alatt született jogszabályokat hatálytalannak nyilváníthatja, vagy – tételes felülvizsgálat után – hatályukat fenntarthatja.

Mi a Szent Korona állameszmének legmegfelelőbb államforma?
A Szent Korona állameszme nem államformához kötött, így nem zárja ki a köztársasági államforma lehetőségét.

Mi a teendő?
Vissza kell térni a Szent Korona-tanon nyugvó történelmi alkotmányhoz, e célból összehívott alkotmány-helyreállító országgyűlés (nemzetgyűlés), valamint népszavazás által.

Hungariam esse salvandam! - Magyarországot meg kell menteni!

Magyarországért Kulturális Egyesület