A kánonjogi folyamat elindítását néhány évvel ezelőtt az egyházmegye korábbi vezetője, Gyulay Endre püspök kezdeményezte. Néhány hónapja befejeződött az ismerősök, tanúk meghallgatása, illetve Bálint Sándor műveinek összegyűjtése. A munkáról vaskos jegyzőkönyv készült, s ezzel lezárult a boldoggá avatási eljárásnak az egyházmegyében folyó része – mondta el Kiss-Rigó László.

A dokumentumokat a napokban a püspök eljuttatta a Vatikánba, ahol a Szentté Avatási Ügyek Kongregációja folytatja a vizsgálatot, s dönt arról, Bálint Sándor élete alapján példaképnek tekinthető-e, s volt-e olyan erény, melyet hősies fokon gyakorolt. Az eljárás két-három évtől évszázadokig is tarthat.

Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi", a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.

Az a tény, hogy Szegeden egy professzor - aki katolikus hitét mélyen megéli - a népi vallásosság témakörével foglalkozik, kihívta a pártállami idők kegyetlen erőszakszervezetének figyelmét: mindezt gyanús tevékenységnek nyilvánították. A professzort e dolog következményeként (1959 és 1964 között) ügynökökkel figyeltették, telefonját lehallgatták, és többször (titkosan) átkutatták lakását, naplóját ellopták. III/III-as dossziéjának neve Fellazítók, majd Utazók volt, melyből ellene koncepciós pert kreáltak. 1965. október 23-án jogerőre emelkedett bírósági ítéletben az akkor 61 éves professzort hat hónap (három évre felfüggesztett) börtönbüntetésre ítélték. Ezt követően az SZTE-n fegyelmi vizsgálat következtében nyugdíjazták. Ezzel végleg eltávolították a katedráról.

(MTI,Szeged.hu nyomán Szent Korona Rádió)

(Hadak Útja megjegyzése: teljes mértékig támogatjuk boldoggá avatását. E Haza legnagyobb néprajzkutatója megérdemli)